B2 Nyelvi közvetítő készség

Légmell

 

A légmell (pneumothorax, ptx) levegő jelenléte a mellhártya két rétege között, amelynek következtében a tüdő összeesik. Normális körülmények között a pleurális űrben a nyomás alacsonyabb, mint a tüdőkben. Ha a mellűrben levegő van, a mellűri nyomás megnövekszik, a tüdő részlegesen vagy teljesen összeesik és azonnal súlyos légszomj lép fel.

 

Időnként a pneumotoraxnak semmi nyilvánvaló oka nincs, ezt primér spontán pneumothoraxnak nevezzük. Ez legtöbbször úgy jön létre, hogy a tüdő egy kisebb, gyengébb területe (bulla) megreped. Az állapot leggyakrabban a magas, 40 év alatti dohányzó férfiakat érinti. A legtöbben teljesen felépülnek, azonban a primér spontán pneumothorax az esetek 30-50%-ban kiújul.

 

Légmell kialakulhat orvosi beavatkozást követően is, ha a mellűrbe levegő kerül, például thoracentézis vagy bronchoszkópia során. A lélegeztető gép is okozhat nyomáskárosodást (barotrauma) a tüdőkben, mely szintén légmellhez vezet.

 

A tünetek attól függően változnak, hogy mennyi levegő kerül a mellűrbe és a tüdőből mekkora rész esik össze. Leggyakrabban hirtelen éles mellkasi fájdalom, légszomj, időnként száraz köhögés lép fel. A beteg a fájdalmat érezheti a vállában, a nyakában vagy a hasában is. A tünetek általában kevésbé súlyosak akkor, ha a légmell fokozatosan alakul ki.

 

Nagy pneumotorax esetén a fizikális vizsgálat általában meg tudja erősíteni a diagnózist. Lehet, hogy a sztetoszkóp vizsgálat során a mellkas egy része felett az orvos nem normális légzési hangokat hall, a mellkas kopogtatása pedig dobszerű hangot ad. Mellkas-röntgenfelvétel is kimutatja az összeesett tüdőt. A kicsi, elsődleges spontán pneumotorax általában nem igényel kezelést. Ha a légmell elég nagy ahhoz, hogy légzési nehézséget okozzon, aspirációra lehet szükség. A visszatérő légmell jelentős fogyatékosságot okozhat. Nagy kockázatú beteg - például búvár vagy repülőgép pilóta - esetében már az első epizódot követően szükség lehet műtétre. Ennek során, a tüdőn lévő szivárgó területeket rendbe hozzák és a belső és külső mellhártyaréteget szorosan egymáshoz kapcsolják. Ha a légmell nem gyógyul, vagy már kétszer előfordult ugyanazon az oldalon, akkor gyakran torakoszkópos eljárással sebészeti beavatkozást végeznek.

 http://drinfo.eum.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_1141

Az összefoglalás szempontjai

 

 

1.	definíció
2.	a tüdő összeesésének oka
3.	primér spontán pneumothorax
4.	orvosi beavatkozást követő pneumothorax
5.	tünetek
6.	diagnózis
7.	a kicsi primér spontán pneumothorax kezelése
8.	az aspiráció szükségessége
9.	nagy kockázatú betegek kezelése
10.	a torakoszkópos beavatkozás szükségessége